Akkor, amikor még nem pörgött a világ ennyire, sokan gondolták, hogy a befektetés azt jelenti, hogy megveszem egy jó cég részvényeit és elrakom a páncélszekrénybe. Évente felveszem az osztalékot és gondom sem lehet vele, mert a cég örökké létezni, a nyereség pedig csordogálni fog. Vagy veszek állampapírt, kötvényt és csak a kamatért kell bejárnom a bankba.

A pénzügyi befektetések ma már mást jelentenek.  Hihetetlenül felgyorsult minden. Ma már a pénz nem a reál szférában keresi a helyét, hanem információ formájában száguld a Föld egyik pontjától a másikig, követve az egyedül megváltoztathatatlan (vagy annak tűnő) életciklust: mikor kel fel a nap és nyit a tőzsde. A befektetéseinket olyan nemzetközi vagyonkezelők forgatják, akik akár napon belül is áthelyezhetik azt kínai bankrészvényből chilei rézbányába, vagy amerikai CFD-ből orosz vállalati kötvénybe.

Érthető, hogy egy külön szakmává vált az, hogy figyelje valaki: hol milyen hozamot lehet elérni és cserébe milyen kockázatot kell vállalni.

Kire merjem bízni a pénzem?

Csak a rendszerváltást követő időszakban is számtalan bankcsőd, tudatos és nem tervezett pénzeltüntetés történt kis hazánkban, sokan a saját bőrükön tapasztalták, hogy mennyire fontos ez a kérdés. Legutóbb a Capital Partners ügy borzolta a kedélyeket, akkor egy cikkben a brókerek kiválasztásának rejtelmeivel foglalkoztunk.

A bankban elhelyezett pénzre többnyire az OBA nyújt garanciát, az egyéb befektetéseinket pedig a BEVA óvhatja – vagy éppen semmi, de akkor arról jobb tudni.

Az én véleményem az, hogy a pénzügyeink kezelését ne bízzuk másra, fokozatosan tanuljunk bele ebbe a szakmába. Ez azért is fontos, mert kellő ismeretek hiányában azt sem tudjuk eldönteni, hogy amit választunk, az valóban az-e aminek látszik. Pl. bankban is vehetünk valóban kockázatos terméket (pl. Lehman-kötvény) és brókernél is vehetünk állampapírt, amiről azt gondoljuk, hogy a legmegbízhatóbb és aztán kiderülhet, hogy mégsem. (Ha rosszkor vesszük és adjuk el, akkor komoly veszteségünk lehet állampapíron is, fix kamat csak akkor van, ha a lejáratot megvárjuk.)

A tudást semmi sem pótolja

Még a pénz sem, ha értik, hogy mire gondolok... Ezért indítottuk el a BankWeb VIP Klubot, ahol a befektetések iránt érdeklődőket segítjük a tanulásban és az egyedi portfólió kezelés megtanulásában.

Fontos, hogy csak technikát, információt és tudást adunk, biztos tippeket soha! A döntést mindenki maga hozza meg nem csak nálunk, hanem igazából mindenhol. A különbség az, hogy mi nem „gyakorolunk pressziót” a tagokra.

A VIP Klub keretében oktatásokra, képzésekre is sor kerül. A legutóbbi képzésünk az online kereskedési rendszerekről szólt.

Befektetési terv készítése

Elkészült a családi költségvetésünk, pénzügyi tervünk a következő évekre, kitűztük a céljainkat, ideje elkezdeni azok megvalósítását. Ennyi munka árán már komoly információkkal rendelkezünk a saját életünkre vonatkozólag, építsünk fel egy befektetési portfóliót.

A kevésbé gyakorlottaknak az elején el kell mondanom, hogy ez nem megy gyorsan, az első amit meg kell tanulnunk, az a türelem. A folyamat egyénenként és lehetőségenként eltérő időigényű, de szerintem legalább 2 év, mire valaki önállóan képes lesz kezelni a pénzügyeit, saját befektetési portfóliója van és rutinszerűen hozza meg az aktuális döntéseket.

A tanulási folyamatról egy külön cikkben fogok írni, most egyelőre álljon itt annyi, hogy el kell kezdeni a bankbetétek figyelésénél, meg kell érteni az állampapír típusú befektetések működését és ezt követően lehet elkezdeni az önálló elemzést, termékek rangsorolását és a portfólió felépítését.

Melyik pénzre mikor lesz szükség? Milyen kockázatot vállaljak? Forint vagy deviza alapú legyen a befektetés? Mennyi időt szeretnék a befektetéseim gondozásával tölteni?

Valljuk be, hogy igazán jó befektető abból lesz, aki szereti ezt csinálni és nem kényszerként éli ezt meg. Aki eleve ellenérzésekkel van a pénzügyek iránt és nem szeretne ezzel több időt tölteni, az bízza másra a dolgot, de legyen nagyon körültekintő.

 
Ebben az esetben egy befektetési jegy vásárlásánál sokkal jobb megoldás az  „aktív pénzkezelés”. Vagyis ha olyan szolgáltatót keresünk, aki vállalja, hogy aktívan kezeli a pénzünket, odafigyel arra, hogy mikor hol van az a legjobb helyen. Ilyen esetben a referenciák, ajánlások, a múltbéli hozamok sokat segítenek a döntésben. Ez a szolgáltatás talán a bankok privátbanki tevékenységéhez hasonlít leginkább, azonban annál lényegesen kevesebb pénzzel is elindítható egy befektetés, miközben a színvonal hasonló vagy esetenként jobb… Segítünk ilyen befektetés elindításában is, keressen meg bennünket.

Amennyiben saját maga szeretné a pénzét kezelni, itt talál egy befektetési tervet, amelyet mintaként használhat a saját önálló tervének elkészítéséhez.

Milyen hozamra számíthatok?

Valóban fontos kérdés, hiszen ezért volna a befektetésünk, hogy sok pénzt hozzon. De honnan tudhatjuk, hogy a sokféle befektetési terméktől összességében milyen hozamot is várhatunk el? A döntésnél nagy segítségünkre lesz a benchmark fogalmának megismerése.

 
A benchmark olyan viszonyítási pont (általában index), melyet az adott befektetési típusnál egyfajta átlagos, jellemző értéknek tekinthetünk, ehhez mérhetjük az egyedi befektetés teljesítményét. Vagy a termék választásakor segítenek nekünk ennek kiválasztásában vagy magunk is kereshetünk ilyen „kályhákat”, amelyekkel aztán egyenként mérhetjük a termékeink teljesítményét. Amelyik rosszul teljesít, azt idővel lecserélhetjük. Érdemes valamekkora kockázatot vállalni, hiszen az inflációt érdemben meghaladó hozamot csak ekkor van esélyünk elérni.

Összefoglalás

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a pénzt kezelni kell, érdemes ezt megtanulnunk, de természetesen nem baj, ha nem lesz mindenkitől szakember vagy spekuláns.

Sokan bízzák a pénzük kezelését avatott szakemberekre, azonban ekkor kellő körültekintéssel kell azt a személyt/céget kiválasztani.

Készítsünk befektetési tervet még akkor is, ha az nagyon leegyszerűsített lesz vagy esetleg más kezeli a pénzünket. Fontos, hogy a megfelelő hozam elérésére figyeljünk oda, mert végül is erről szól az egész…