| 2024.04.25. | | | | | . . | | | | | | :
| | | |  | | | |
|
| Hírek, Ipari hírek | | |
| Az időskori munkavégzés csökenti a depresszió és a demencia előfordulását |
2016.07.04. |
| | Forrás: Premier Kommunikációs Iroda - Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) Sajtóközlemény | | Az idősödő munkavállalók munkában tartása megtérül az egyén, a közösség és a munkáltató számára is | | Budapest, 2016. július 4.: Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) adatai szerint a demográfiai változásoknak köszönhetően 2030-ra Európában minden harmadik aktív munkavállaló az idősebb, 55-64 éves korosztályból fog kikerülni. Az időskori munkavállalás azonban amellett, hogy elkerülhetetlen a mai modern társadalom gazdasági fenntarthatóságához, hozzájárulhat a teljesebb időskorhoz, csökkentheti a depresszió, az időskori demencia előfordulását. Az idősödő munkaerővel kapcsolatos kihívásokra segít megoldásokat találni, és a fenntartható munka fontosságára hívja fel a figyelmet az Európai Munkavédelmi Ügynökség „Egészséges munkahelyet minden életkorban” című kétéves kampánya. Számos jó példa bizonyítja, hogy az idősödő munkavállalók képzése és azok igényeihez történő alkalmazkodás többszörösen megtérül a munkaadók számára, a kampány során azonban további jó példákat is várnak az Egészséges munkahelyek – Helyes Gyakorlat Díj pályázatra.
Öregedő társadalom – hosszabb aktív évek
A WHO adatai szerint, míg 2000-ben a 60 év felettiek száma 605 millió volt, 2050-re 2 milliárdra fog nőni, ez a szám pedig egyenlő Kína, az USA, Oroszország és Japán teljes lakosságával.
Az öregedő társadalmakban elkerülhetetlen az, hogy egyre hosszabb ideig járuljunk hozzá munkánkkal a gazdaság fenntarthatóságához. A társadalom az idősödést, a nyugdíjkorhatár növekedését gyakran negatívan ítéli meg. Ugyanakkor, ahogy életünk minden szakasza, mint például a tanulás, családalapítás kitolódik az időben, természetszerű az is, hogy a várható életkor emelkedésével az aktív évek száma nő, amely hozzájárulhat a nyugdíjba vonulás utáni évek életminőségének javulásához.
Az aktivitás az időskori demencia elleni egyik fegyver
Az aktív idősödés (active ageing) fogalma nem csak a fizikai aktivitás képességét, de a szociális, gazdasági, kulturális, szellemi és civil életben való aktív részvételt is magába foglalja. A szellemi és fizikai aktivitás ugyanakkor egymásra ható tényezők, amelyek fenntarthatják a mentális egészséget.
Az időskori demencia elkerülésében fontos szerepet kap a munka, a mindennapi aktivitások, a kulturális és közösségi tevékenységekben való részvétel. Ahogy a tartósan munkanélküliek esetében megfigyelhető, úgy az inaktív nyugdíjasokra is igaz, hogy jóval többször keresik fel a családorvost és sokkal többet költenek gyógyszerre, mint dolgozó társaik, hiszen a munkának olyan meghatározó szerepe van életünk során, hogy annak hiánya pszichés eredetű megbetegedésekhez vezethet. A hollandiai Amsterdam Egyetem kutatóinak tudományos eredményei szerint az időskori depresszió és a demencia között bizonyítható kapcsolat van. A boldog időskor eléréshez hozzájárul az élethosszig tartó tanulás, a kreativitás, az életet vezérlő célok, stratégiák kialakítása.
Egy korábbi magyarországi kutatás szerint a szellemileg aktív 66 év felettiek többsége alkalmazásban állt, míg a szellemileg passzívak többsége munkanélküli vagy nyugdíjas volt.
A vegyes életkorú munkahelyi közösségek előnyei
Az időskori munkavállalás gazdasági és társadalmi szinten elkerülhetetlen, növekvő tendencia, de akár hozzájárulhat a teljesebb és aktívabb nyugdíjas évekhez. Ehhez a jelenséghez azonban nem csak egyéni szinten, de a munkahelyi közösségeknek, munkaadóknak is alkalmazkodniuk kell. Az idősödő munkavállalóknak ugyanis gyakran negatív sztereotípiákkal kell szembenézniük, kutatások szerint sokkal kisebb arányban részesítik őket képzésben, mint fiatalabb kollégáikat, és nincs lehetőségük a fokozatos nyugdíjba vonuláshoz.
„Az aktív idősödő munkavállalók fel nem tárt erőforrásokat jelentenek a gazdaság és a társadalom számára. A vegyes életkorú munkahelyi közösség segíti a szervezetet a hasonlóan vegyes életkorú fogyasztók igényeit kiszolgálni, a korosztályi sokszínűség támogatja a kreativitást, az innovációt és a tudásmegosztást, a szervezet könnyebben meg tud küzdeni a változó szerepekkel és feladatokkal, amely javítja az összteljesítmény” – mondta Balogh Katalin, az Európai Munkavédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszpontjának vezetője. „Az idősödő munkavállalók jellemzően elkötelezettek, lojálisak, a munka- és élettapasztalat növekedésével pedig együtt jár a bölcsesség, a stratégiai gondolkodás és a mérlegelési képesség kiteljesedése” – tette hozzá a szakember.
Díjazzák a legjobb példákkal elöljáró munkahelyeket
A jól bevált gyakorlatok egyes példái azt mutatják, hogy a kor előrehaladtával a munkavállalónak biztosított több szabadság vagy a munkateher csökkentése körülbelül három évvel növelte a tényleges nyugdíjba vonuláskor betöltött életkort. Egy finn vállalat úgynevezett „kormester” rendszert vezetett be, amely több szabadnapot biztosít az 58 év feletti munkavállalóknak. Így több idejük jutott a pihenésre a precíz és megterhelő manuális munka elvégzése után. A „kormesterek” általában a korábbinál 3 évvel többet tudtak és voltak hajlandók dolgozni.
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség 2016-17. évre meghirdetett „Egészséges munkahelyet mindenéletkorban!” c. kampánya a megfelelő munkavédelem fontosságára hívja fel a figyelmet a munkával töltött élet során, valamint arra, hogy nem szabad megfeledkezni a munka és az egyén képességeinek összehangolásáról függetlenül attól, hogy valaki karrierje kezdetén vagy végén tart. A kampányhoz meghirdették az Egészséges munkahelyek – Helyes Gyakorlat Díjat, amelynek célja, hogy bemutassa azokat a jó példával elöljáró szervezeteket, amelyek innovatív munkavédelmi gyakorlatokat alkalmaznak a fenntartható munka és az egészséges idősödés ösztönzésére. A kiemelkedő megoldásokat alkalmazó vállalatokat díjazzák, ugyanakkor bemutatják a többiek számára, hogy milyen előnyökkel jár a helyes munkavédelmi gyakorlatok alkalmazása.
A pályázatoknak az alábbi elvárásoknak kell megfelelniük:
- a vezetőség elkötelezettsége az iránt, hogy ösztönözze az egészséges munkahelyek kialakítását minden korosztály számára, és az alkalmazottak aktív részvétele;
- a munkaerő sokféleségének figyelembevétele;
- a munkahelyi intézkedések sikeres megvalósítása;
- bizonyítható javulás a munkavédelem területén;
- az intézkedések időbeli fenntarthatósága;
- intézkedések, amelyek könnyen átültethetők különféle méretű és különböző ágazatban tevékenykedő szervezetekbe.
Az európai programhoz kapcsolódó bővebb információ 25 nyelven elérhető a következő weboldalon: https://www.healthy-workplaces.eu/hu?set_language=hu .
Az EU-OSHA kampányai a közösségi média felületein is jelen vannak, hogy a tevékenységeket és az eseményeket minél többen megismerjék. A kampány követhető a Facebookon, a Twitteren, a LinkedInen és a többi közösségi oldalon. #EUHealthyworkplaces
HÁTTÉRINFORMÁCIÓ
Mi az EU-OSHA?
Az Európai Unió által 1996-ban létrehozott és a spanyolországi Bilbaóban székelő Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) az Európai Bizottság képviselőit, az egyes tagállamok kormányait, munkaadói és munkavállalói szervezeteit, valamint vezető munkavédelmi szakértőit köti össze az EU 28 tagállamában. Az Ügynökség célja hozzájárulni ahhoz, hogy az EU biztonságosabb, egészségesebb és termelékenyebb munkahelyeket biztosítson. Az Ügynökség pártatlan, kiegyensúlyozott és megbízható munkavédelmi információkat kutat, értékel és terjeszt, valamint páneurópai figyelemfelkeltő kampányokat is szervez.
Az EU-OSHA most induló, új kampánya
Ismert, hogy Európa-szerte idősödik a népesség, ami egyrészt azt jelenti, hogy nő a születéskor várható élettartam, másrészt – a nyugdíjkorhatár kényszerű megemelése miatt – azzal is jár, hogy egyre hosszabb időt kell aktívan töltenünk a munkahelyen. 2012-ben hirdette meg az Európai Bizottság a tevékeny időskor és a nemzedékek közti szolidaritás európai évét, amely első lépése volt a szemléletformáló és a döntéshozókat az aktív időskorúak számára jobb lehetőségek megteremtésére ösztönző kezdeményezéseknek. Ennek méltó folytatásaként az Ügynökség a 2016-2017. évekre az „Egészséges munkahelyet minden életkorban!” című kampányát hirdette meg, amelynek kiemelt témái közé tartozik a munkával töltött élet fenntarthatóságának népszerűsítése és az egészséges idősödés ösztönzése, a megelőzés fontosságának hangsúlyozása a teljes munkával töltött élet során. A kampány céljai között szerepel olyan információk és helyes gyakorlati módszerek biztosítása és népszerűsítése a munkáltatók és munkavállalók számára, amelyek a munkavédelem kihívásait megfelelően kezelik minden korosztály, de főként az idősödő munkaerő számára, hogy a későbbi nyugdíjas éveiket is lehetőleg egészségben töltsék.
Kik az idősödő munkavállalók? – Eltérő meghatározások – eltérő a gyakorlat
Noha a WHO életkor szerinti definíciója szerint a 60-74 éves korosztály tartozik az idősödők csoportjába, az ENSZ már a 60 év felettieket tekinti idősebb korúaknak, míg az ILO és az EU is a 65. életévben jelöli meg időskor kezdetét. Az OECD szerint a munkavállaló akkor számít idősnek, ha már belépett munkában töltött éveinek második felébe, de még nem érte el a nyugdíjkorhatárt. Mindez egybevág a munkaképesség, a funkcionális kapacitás megítélését és proaktív kezelését szolgáló WAI (Work Ability Index – Munkaképességi Index) kutatásokkal és alkalmazott módszereivel is. A munkaképesség alakulása ugyanis szoros összefüggést mutat a munkakörülményeknek az életkorhoz, az egyéni képességekhez és készségekhez, valamint az egészségi állapothoz történő igazításával, ami már a 45. életév körül szóba jöhet. Általánosnak tekinthető a gyakorlatban, hogy a nyugdíjba menetel előtt 10-15 évvel, az 55-65 életév közötti, még aktívan dolgozó korosztályt tekintik olyan munkavállalói csoportnak, ahol az életkorhoz kötött foglalkoztatás feltételeit, a strukturált kormenedzsment programokat indokolt bevezetni.
A jelenlegi hazai munkaegészségügyi szabályozás szerint „az egyénre irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött” foglalkoztatott személy tekintendő sérülékeny csoportba tartozó idősödő munkavállalónak.
Idősödő munkavállalók az EU-ban és Magyarországon
Európa öregszik, mivel a 60 év feletti népesség száma évente mintegy 2 millió fővel nő. Emiatt az idősebb munkavállalók aránya egyre magasabb és a munkában töltött idő is egyre hosszabb. Az EUROSTAT adatai alapján az EU 28 tagállamában jelenleg összesen a lakosság 65%-a dolgozik, az 55-64 éves korosztály foglalkoztatottsága 46% körül mozog. Hazánkban 4,2 millió fő, vagyis a lakosság 55%-a dolgozik, az 55-64 éves korosztályban a foglalkoztatottság 32%-os. E korcsoport foglalkoztatása terén Málta (28%), és Lengyelország (32%) mellett a sereghajtók vagyunk az EU-ban. Teljesítményünk elmarad az élen járó Svédországtól (70%) és Észtországtól (60%), de megjegyzendő, hogy ezekben az országokban a nyugdíjkorhatár is jelentősen eltér.
Az idősödő munkavállalók munkahelyi egészségének “indikátor paraméterei” a gazdasági, társadalmi, kulturális különbségek miatt jelentősen eltérnek az EU tagállamaiban. Az idősödő munkavállalók esetén az egyéni különbségek (képességek, készségek, egészségi állapot, szükségletek) figyelembe vétele mellett indokolt lehet az alkalmazkodás segítésére, a munka adaptálására különböző munkaszervezési és ergonómiai intézkedések bevezetése, illetve egészségi és munkapszichológiai szűrések kezdeményezése nemcsak a munkahelyi egészség megőrzése, hanem a jó munkahelyi közérzet és az életminőség javítása érdekében is.
A kérdés fontosságát megértve, az EU Munkahelyi Biztonsággal és Egészséggel Kapcsolatos 2014 - 2020 közötti Stratégiája is az egyik fő feladatnak a demográfiai kihívások kezelését jelölte meg a tagállamok számára, így a magyar gazdaság és társadalom számára is rejlik még potenciál az idősödő munkavállalók munkában tartásában.
Kormenedzsment: hogyan kezelhetik a munkahelyek az idő múlását?
A hosszabb munkában töltött idő alatt a munkavállalók egyre több, új és újonnan keletkező munkahelyi kockázatnak lehetnek kitéve, de a munkáltatók számos intézkedéssel segíthetik az idősödő generáció munkában maradását, foglalkoztatását. Az egyik legfontosabb feladat a foglalkozás-egészségügyi és a munkahelyi egészséggel és biztonsággal foglalkozó szakemberek, valamint a munkaadók és a munkavállalók közötti együttműködés, a szociális párbeszéd erősítése, hogy a munkavégzéssel összefüggő egészségi problémák már időben felismerhetők, kezelhetők, megelőzhetők legyenek.
A másik fókuszterület a képzés. Az idősebb munkavállalók ugyanis kevesebb tréningben és képzésben részesülnek, mint fiatalabb kollégáik, holott kognitív képességeik, intelligenciájuk, tudásuk és komplex problémamegoldó és szintetizáló képességeik jobbak, mint fiatalabb munkatársaiké. Éppen ezért a kormenedzsment kiemelt prioritása az idősebb kollégák szakmai kompetenciáinak fenntartása, valamint készségeinek folyamatos frissítése a különböző munkahelyi képzések és tréningek révén.
A kormenedzsment szabályozási és szakmapolitikai támogatást igényel - kiemelten a biztosítók (nyugdíjbiztosítás), a megelőző egészségügyi szolgáltatás (foglalkozás-egészségügyi alapellátás), az élethosszig tartó tanulás (felnőtt képzés-továbbképzés és oktatás) részéről - a munkaerő-gazdálkodás és a humán-erőforrás szakembereinek segítő közreműködésével az esélyegyenlőség biztosítása mellett.
.
| |
| « vissza | | | További híreink | |
| Tájékoztatás a hírfelvitel megszűnéséről és új portálunkról |
2017.06.19. |
| Cookie (süti) használat |
2017.06.03. |
| Impresszum, Adatkezelés |
2017.02.01. |
| Városi elismerés a hatvani Bosch gyárigazgatóinak - Odaadás, elkötelezettség, felelősségtudat |
2016.09.28. |
| Negyedik tanév Bosch támogatással - Egy nap a technológia és a tudomány bűvöletében |
2016.09.27. |
|
| | |
|
|
|
| | | | | 2023.11.03-tól beállítva az új honlapunk cégkeresője:
Keresünk-Kínálunk
Eladó Ipari Cégeket:
|
|
